Zentaiak a Kárpát-medencei esszéíró pályázaton

Így ünnepelték a magyar kultúra napját

A zentai Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói a magyar kultúra napja alkalmából meghirdetett Kárpát-medencei esszéíró pályázaton negyedik alkalommal vettek részt, ennek a pályázatnak a lezárására és ünnepélyes eredményhirdetésére került sor január 19-én, vasárnap Budapesten, a Duna Palota Magyarság Házában. Mivel ismételten említésre méltó eredményeket értek el iskolánk diákjai, ezt szeretnénk megosztani a nyilvánossággal. A mai nap különlegessége, hogy január 22-ét  írunk, s ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát.

A magyar kultúra napi esszéíró, tanulmányíró pályázatot a felvidéki székhelyű Palóc Társaság a Kárpát-medence magyar fiataljai részére hirdette meg kötött, általuk kijelölt témákkal. Pályázati felhívásuk célja az volt, hogy a fiatalokban elmélyítsék a magyarságtudatot, erősítsék a szülőföld iránti hűséget, fejlesszék az anyanyelvi képességeket és a fiatalokat hozzásegítsék tehetségük kibontakozásához. Korcsoportok szerint értékelték a beérkezett írásokat, pályamunkákat, az általános és középiskolás csoport mellett egyetemisták és felnőttek is átadhatták írásbeli munkájukat. Az eredményhirdetésre Budapesten, a Duna Palotában, a Magyarság Háza otthonában ünnepélyes keretek között került sor január 20-án. Főleg Felvidékről, Magyarországról és Vajdaságból küldtek pályamunkákat, de Erdélyből és Kárpátaljáról is érkeztek írások, és örömünkre szolgál, hogy vajdasági, többek között zentai gyerekek is vannak a díjazottak között.

Az idei iskolaévben a zentai iskola hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos tanulók vettek részt a pályázaton az általános iskolák számára kiírt korcsoportban. Kilenc tanuló munkáját juttattuk el a felhívásra, s öt tanuló munkáját külön jutalmazta az elbíráló bizottság. 1. díjat érdemelt ki Budai Péter hatodik osztályos tanuló, második díjas lett Katona Noémi hatodik és Palotás Petra hetedik osztályos tanuló, harmadik díjat kapott Török Ákos, szintén hetedik osztályos kisdiák és különdíjas lett Nagy Abonyi Gábor végzős fiatal. Dicséretet kapott: Kis Jovák Luca, Szarka Kitti, Pócs Olivér.

Minden évben több témát jelölnek ki a pályázatírók, s a fiatalok tetszés szerint választhatnak a hozzájuk legközelebb álló témákból.

Az idei évben is lehetett gondolatokat papírra vetni a szülőföldről, az otthon világáról, a megmaradásról, írhattak az összetartozásról, mivel a 2020-as év az összetartozás éve, régi mesterségekkel is lehetett foglalkozni, hogy milyen kihalófélben levő mesterségek léteznek, családi történetekről is emlékezhettek a fiatalok, és újításként a tábori élményeiket, a Rákóczi Szövetség diákutaztatási és a Határtalanul programban megvalósult utazásaikat is összefoglalhatták a gyerekek. A zentai diákok egy része, akiknek díjnyertes pályamunkájuk van, az itthoni vajdasági világot, a szülőföldet örökítették meg írásaikban, ehhez kapcsolódott az anyanyelv szerepe, s hogy miért fontos számukra  az anyanyelvi oktatás.

Két diák szívesen szólította meg nagyszüleiket, szüleiket meséltetve, hogy milyen volt régen az élet, hogyan éltek 30-40-50 évvel ezelőtt az emberek és a családi történeteken keresztül képet kaptunk pl. két mesterségről is. Hiteles adatközlőkön keresztül teljesebb képet tudtak kialakítani a fiatalok és ezeket az elbeszéléseket, történéseket rögzítették írásaikban. Egy tanuló, Ákos írása pl. az egyik tanulmányi kirándulást örökítette meg, amelyet pályázat útján a Rákóczi Szövetség által valóítottunk meg. Komoly előkészületet kívánt bármelyik téma, sőt kisebb kutató munkát is kellett végezniük a diákoknak, mivel a szülőföld kapcsán a vajdasági értékeket és nevezetességeket is be lehetett mutatni. A fiatalok becsülettel helyt álltak és én tanárukként nagyon büszke vagyok rájuk. A díjak is azt bizonyítják, hogy vannak rátermett, tehetséges, tenniakaró fiatalok, akiket érdekel még a szülőföldjük, a megmaradásuk, a nyelvük a kultúrájuk sorsa és elődeik élete. Az általános iskolás korcsoportban még Kanizsáról küldtek pályamunkát és Kúláról, sőt Nagy Karolina kúlai diáklány nevét is illik megemlíteni, aki korcsoportjában a kiemelt első díjat érdemelte ki írásával. A középiskolások kategóriájában főleg Topolya községből lettek díjazottak.

Komolyabb esszét írni mindig kihívás azoknak is, akik nem először vágnak bele ilyen jellegű feladatokba, de tapasztalatot is gyűjtenek ezáltal, csiszolódnak és fejlődik az íráskészségük.

Ezek a tanulók más tanulmányi versenyen is helyt állnak és eredményesek, van, aki pl. a történelmet, biológiát vagy földrajzot különösen kedveli, de ezeket a tárgyakat jól össze lehet kapcsolni az anyanyelvi tárggyal, s ezáltal a műveltségi szintjük is csiszolódik.  Hozzáteszem, a nyolcadikos tanulón kívül-aki most már a kisérettségire és felvételire összpontosít, a többiek más jellegű versenyekre, vetélkedőkre is készülnek magyar nyelvből.  Előttünk van még a helyesírási és nyelvtanverseny, a Kárpát-medencei Hungarikum vetélkedő, az ópusztaszeri honismereti vetélkedő, szavalóversenyek…

Gyakran nem is az a lényeg, hogy versenyszerűen foglalkozzanak a nyelvtannal, helyesírással, irodalommal, hanem hogy érdekelje őket az anyanyelvük. Fontos, hogy a tanulók a mindennapi életben alkalmazható tudással kerüljenek ki az életbe, rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek megfelelnek a munkaerő-piaci követelményeknek, és amelyekkel képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. A legfontosabb cél az, hogy a tanulónál elérjük, tisztelje az anyanyelvi tantárgyát.

Kormányos K. Gyöngyi