Könyvajánló

A mesék, amelyeket minden varázsló ismer J. K. Rowling: Bogar bárd meséi

Akik szeretik a meséket, és akiknek tetszett a Harry Potter-sorozat, azoknak jó hírrel szolgálhatunk: J. K. Rowling megírta Bogard bárd meséit. Ez az a könyv, amelyet Dumbledor Hermionére hagyományoz a hetedik részben, a Harry Potter és a Halál ereklyéiben.

A könyvben öt mesét olvashatunk, amelyek közül egy már ismerős lehet számunkra: a Három testvér meséje, amelyet a Harry Potter és a Halál ereklyéiben Hemione tolmácsol. Az írónő a bevezetőben elmondja, ezek a mesék hasonlóak a tündérmesékhez, amelyeken mi is felnőttünk. Annyiban azonban eltérnek tőlük, hogy míg a mi meséinkben a gonosz mostoha, boszorkány varázslattal okozza a főhős szerencsétlen helyzetét, Bogar bárd meséiben a hősök tudnak varázsolni, mégis olyan problémákkal szembesülnek, mint mi. Egy további fontos különbség ezek a mesék és az általunk ismertek között, hogy Bogar boszorkányai sokkal aktívabban keresik boldogulásukat, mint a mi tündérmeséink hősnői. Nem azok a hősök és hősnők diadalmaskodnak, akiknek a legnagyobb a varázserejük, hanem azok, akiket jóindulat, józan gondolkodás és találékonyság jellemez.

Ezeknek a meséknek egyértelmű tanulságuk van, melyeket, ha nem értettünk meg, Albus Dumbledore, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola egykori igazgatójának kommentárjaiban elolvashatunk. E jegyzetekben nemcsak a tanulságot magyarázza el a professzor, hanem az adott mese történeti hátterét is ismerteti, hozzá kapcsolódó anekdotákat ír le, illetve a történet fogadtatását is ecseteli. Megtudjuk, hogy némely mese az idők során ugyanúgy több változattá alakult, ahogyan a mi népmeséink is különböző változatokban maradtak fenn.

Minden meséhez három rajz készült: egy kicsi a címnél, amely a történet esszenciáját hivatott kifejezni, és két illusztráció a szöveg mellett. Ezek egyike többnyire árnyképszerű, a másik részletes, valamilyen tárgyat vagy pillanatot emel ki.

A könyv értékesítéséből származó bevételt Rowling a Children’s High Level Groupnak adományozza. A könyv utószavában nagyvonalakban arról szól az írónő, hogy sok gyerek él nevelőintézetekben, s ő ez ellen küzd, a könyv bevételét is ezért ajánlotta a fentebb említett szervezetnek. Vegyétek meg ti is a könyvet, hogy így segítsetek ezeknek a gyerekeknek, és közben jól szórakozhattok, amikor a meséket olvassátok!

Rajnai Anita