Illusztráljuk munkáitokat

Az újvidéki Bogdan Šuput Formatervezői Középiskolával karöltve a jövőben az általános iskolások fogalmazásait, verseit illusztráljuk. Elsőként Monyov Glóriának, a középiskola negyedikesének rajzát mutatjuk meg, melyet a magyarcsernyei Tóth Szibilla meséje ihletett.

Az én mesém
Hol volt, hol nem volt, volt egy szegény legény, aki nagyon szépen tudott
furulyázni.
Elhatározta, hogy elmegy világgá, hátha szerencséje lesz. Ment, mendegélt, egyszer az erdőben meglátott egy nagy sziklát, abban egy kardot. Húzta, húzta, és végül kirántotta a kardot. Erre rögtön beszürkült a világ, az emberek pedig szomorúak lettek. Egy halk hang szólt a fiúhoz:
–  Ha meg akarod menteni a világot, el kell menned az ördöghöz. Kitéped egy ezüst hajszálát, és akkor minden rendbe jön.
–  De hol találom az ördögöt?
–  Azt a világ végén fogod megtalálni.
Ment, ment a fiú, meglátott egy kutat. Abba gyorsan beleugrott, és már az ördögnél is volt. Eszébe jutott, hogy nála van a furulya, azzal talán el tudná altatni. Lassan odalopózott, és elkezdett furulyázni. Az ördög nyomban elaludt.Gyorsan kitépte az ezüst hajszálat, és már rohant volna, de egy szép lány azt kiáltotta:
–  Várj!
A legény odanézett. A lány könyörgött, hogy szabadítsa meg az ördögtől.
–  Jó! – mondta a fiú.
Hazaindultak, de nem találták a kijáratot. Jött egy madár, és az megmutatta nekik. A legény a hajszálat a kard helyébe illesztette, és minden helyre állt. Haza is ment a legény meg a lány. Mikor kinyitották az ajtót, olyan sok pénzt találtak, hogy vehettek rajta egy falut. Össze is házasodtak.
Boldogan éltek, míg meg nem haltak.